Magyar Közlöny 144. szám - 2020. június 17., szerda

"2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről*"

II. Törvények

2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről*

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény felhatalmazása alapján a Kormány által a COVID-19 fertőzés okozta humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására hozott gyors és hatékony rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően sikeresen stabilizált járványügyi helyzetből adódó közjogi következtetéseket levonja, tekintettel arra, hogy a rendkívüli intézkedések ideiglenességét, szükségességét és arányosságát az Országgyűlés folyamatosan ellenőrzi, elismeréssel adózva a magyar emberek összefogása, áldozatvállalása és fegyelmezettsége előtt, amely mindenkor a sikeres járványügyi védekezés záloga, a következő törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint szüntesse meg.

2. § Hatályát veszti a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 2. § és a 4. § a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.(3) A 2. § és a 4. § hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

4. § E törvény 2. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,köztársasági elnök                           Kövér László s. k.,az Országgyűlés elnöke

 

 

2020. évi LVIII. törvénya veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről*

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. Értelmező rendelkezés

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkelösszefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.

II. Fejezet

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmenetI szabályok

3. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések

3. § 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

4. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

4. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

5. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az Áht. 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének – az Áht. 108/A. §-a szerinti adatszolgáltatás kivételével – negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

6. § Ha a helyi önkormányzat, az önkormányzatok társulása, illetve a nemzetiségi önkormányzat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) e törvény hatálybalépéséig nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor a zárszámadási rendeletet úgy kell az önkormányzatnak elfogadnia, hogy az legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő 30. napon hatályba lépjen.

7. § Az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.

8. § (1) 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig létrejött támogatási jogviszonyok esetében

a) a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem a támogató által, az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni,

b) az Áht. 53/A. §-ától eltérően nem számít jogosulatlan igénybevételnek az az eset, amelynél a kedvezményezett az eredeti támogatási cél megvalósítását azért nem kezdte meg, mert a veszélyhelyzetre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható, vagy megkezdte, de e körülményre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható,

c) a veszélyhelyzet miatt meghiúsult támogatott tevékenységből származó jogosulatlanul igénybe vett és visszafizetett költségvetési támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdésétől eltérően ügyleti és késedelmi kamat nem terheli,

d) nem kell alkalmazni az Áht 51. § (2) bekezdését, ha a támogatási jogviszony a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján jött létre.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.

5. A fizetési moratórium

9. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződ és) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.

(3) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(4) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

10. § (1) A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

(2) A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

11. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

(2) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is.

12. § (1) Az adós a fizetési moratórium 9. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a 9. § (1) bekezdésében biztosított fizetési moratóriummal.

(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

(3) A 9. § (1) bekezdését, valamint az (1) és (2) bekezdést az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

13. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.14. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt nem kell megfizetni.

15. § A 9. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

16. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik.

(4) A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

17. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában – a 9. § (5) bekezdésében foglaltaktól függetlenül – adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

6. A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályok

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (a továbbiakban: kedvezményes THM).

19. § (1) A kedvezményes THM-mel egyidejűleg a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni.(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.

7. Hitelintézet elővigyázatossági tőkefeltöltése

20. § A koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2020. december 31-éig a Magyar Állam az ebben az alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a 21. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.

21. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerint tőkeelem-vásárlás keretében a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott járulékos tőkeelem feltételeit teljesítő kötvényt vásárol (a továbbiakban: támogatás nyújtása) a támogatásban részesülő kötvényt kibocsátó hitelintézettől. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb 7 év lehet.

(2) A támogatás nyújtása során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el azzal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

(3) A Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az ebben az alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.

(4) A támogatás nyújtására rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150 000 000 000 forint.

(5) A Magyar Állam által az egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg az alábbi értékek közül a legkisebbet:

a) a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban megállapított tőkehiány mértéke,

b) a hitelintézet stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban a stresszpálya mentén megállapított, a Hpt. 79. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelménye 25 százalékának és a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelményének összege,

c) 50 000 000 000 forint.

(6) A támogatásként megvásárolt kötvény kamata legalább

a) az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,

c) az Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint

d) 200 bázispontnakaz összege.

22. § (1) A támogatás nyújtásáról a hitelintézet kérelmére, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének véleménye ismeretében a Magyar Állam dönt. Az intézkedés az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti, az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult.

(2) A támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható:

a) a hitelintézet fizetőképes és valószínűsíthetően legalább a következő 12 hónapban fizetőképes marad, valamint nem állnak fenn a tőkeelemek leírásának vagy átalakításának a jogszabályi feltételei,

b) az intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által végrehajtott vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul,

c) az intézkedés célja a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása,

d) az intézkedés során a hitelintézet a 21. § (1) bekezdésében rögzített feltételek szerinti kötvényt bocsát ki,

e) a hitelintézet tőkebevonási tervvel támasztja alá, hogy

ea) minden tőle elvárható intézkedést megtett a tőkehiány minimalizálására, és

eb) a támogatást nem használja fel a korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására, valamint

f) az intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által az intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet legfeljebb 7 éven belül helyettesíti.

(3) Az MNB elnökének az (1) bekezdés szerinti véleménye a (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az MNB elnöke a véleményét az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.

(4) Az ebben az alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,

b) a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,

c) a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,

d) a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.

(5) A 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.

23. § Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. § (5) és (6) bekezdésében vagy a 22. § (4) bekezdésében foglalt feltételektől a hitelintézet számára hátrányos módon eltér, vagy egyéb, az ebben az alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek, az intézkedés csak azt követően hajtható végre, ha a hitelintézet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kiadott európai bizottsági határozat szerinti feltételeknek is megfelel, valamint e bizottsági határozatban rögzített egyéb kötelezettségek teljesítését a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban vállalja.

8. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő alkalmazása

24. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi XLII. törvény) 2. § (2a) bekezdésétől eltérően 2020. december 31-ig az ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott hitelcéloknak.

9. A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok

25. § Szakképzés iskolában történő megszervezése esetén a 2019/2020. tanév – az iskola vezetőjének döntése szerint – befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként.26. § (1) A 2019/2020. tanévben a tanuló év végi osztályzatát – a tanulmányi követelmények teljesítettségétől függetlenül – a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani.(2) A 2019/2020. tanév tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, ha a tanuló az általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.(3) A 2020/2021. tanév október–novemberi vizsgaidőszakában kötelező – javító-, pótlóvizsgának nem tekintendő – vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a (4) bekezdés szerinti gyakorlati képzést teljesítette és a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.(4) A (3) bekezdés szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy – tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén – a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. és 2020. október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány azt követően állítható ki, ha teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.27. § (1) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni. A szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.(2) A 2020. szeptember 15. előtt megkezdődő szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervező a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően húsz nappal jelenti be a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.(3) A javító- és pótlóvizsga letételének lehetősége tekintetében meghatározott, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró egyéves határidő 2020. október 31-éig meghosszabbodik.(4) A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.28. § A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a 2020/2021. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az a tanuló, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le az érettségi vizsgát azzal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e rendelkezésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

10. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok

29. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.(2) Szakmai vizsga felnőttképzés keretében történő megszervezésére a 27. §-t kell alkalmazni.

30. § (1) Költségvetési támogatás nyújtható az olyan képzések felnőttképzési tevékenység keretében történő megszervezéséhez és megvalósításához, valamint az azokban való részvételhez, amelyek a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerő-piaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak megfelelő tanulási eredmények meghatározását és az azok megszerzéséhez szükséges tudás átadásához szükséges képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.

(3) A költségvetési támogatást a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő felnőttképző által megszervezett és megvalósított képzésben részt vevő személy képzési díjának és a képzéssel összefüggő költségek finanszírozására lehet felhasználni.

(4) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek (a továbbiakban: 2013. évi LXXVII. törvény) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység keretében szervezhető és valósítható meg a következő feltételek szerint:

a) a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható azzal, hogy a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig a 2013. évi LXXVII. törvényben meghatározott eljárásban veszi a felnőttképzők nyilvántartásába,

b) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a (2) bekezdés szerinti követelmények vizsgálata keretében kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel a jogszabályoknak és az abban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák,

c) a felnőttképző a 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencven napon belül tesz eleget,

d) a felnőttképzőnek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig nem kell rendelkeznie.

(5) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés keretében történő szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti egyéb oktatás és képzésnek minősül és mentes az általános forgalmi adó alól.

(6) Ha a költségvetési támogatás feltétele, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképző által egy vállalkozás részére foglalkoztatási céllal kiközvetítésre kerüljön, a felnőttképző részére kifizetett képzési díj a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató vállalkozás részére nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcíme vagy 46. alcíme szerint nyújtható.

11. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

31. § A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.

32. § (1) A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a 2020. május 6. napján vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.

12. Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

33. § (1) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(2) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(3) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(4) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(5) Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

(6) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.

(7) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(8) A 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3) és (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség – ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség – alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.