Magyar Közlöny 145. szám - 2020. június 17., szerda

"a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről"
III. Kormányrendeletek

A Kormány 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete
a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
A Kormány az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében, figyelemmel az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörére, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a 2020. március 11-én kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetet megszünteti.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

                                                                               Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
 
A Kormány 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletea járványügyi készültség bevezetéséről
A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Eütv. 228. § (4) bekezdésében foglaltakra, Magyarország egész területére egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezet be.
(2) A Kormány a járványügyi készültség fenntartásának szükségességét 3 havonta felülvizsgálja.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § Ez a rendelet 2020. december 18-án hatályát veszti.
                                                                                          Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök
 
A Kormány 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról
A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 3. § és a 6. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. § tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,a 14. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pont g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21–24. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 27. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32–34. § és a 92. § tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 160. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 35. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 36. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 38. § és a 39. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 40. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 42. § tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 43. § és a 44. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 45. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 48. §, az 54. § és az 1. melléklet tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 49. § és az 50. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 51. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 38. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 52. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 53. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában és 15. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 55. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 56. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 57. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 58. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59–61. § tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 77/E. § és 78. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 62–71. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 72. §, a 73. § és a 93. § tekintetében mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 75. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 76. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 77. § és a 78. § a) és b) pontja tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 78. § c) pontja tekintetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 79. § és a 80. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 81. § és a 82. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 83. § és a 84. § tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), b) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 86. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 87. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában és 15a. pontjában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 88. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 89. § tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárvaa következőket rendeli el:
I. FEJEZETBEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezés
1. § E rendelet alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
2. Hatály
2. § Ez a rendelet a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, kormányrendeletben szabályozható, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.
II. FEJEZET
A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK
3. A kollektív befektetési formák és az önkéntes nyugdíjpénztárak hitelfelvételének átmeneti szabályai
3. § A koronavírus világjárvány hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbfr.) szerinti nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (a továbbiakban: ABA), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) szerinti pénztár a 4–6. § szerint is kezdeményezheti hitel felvételét.
4. § (1) A Kbfr. 27. §-ában, valamint 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a nyilvános, nyílt végű ABA kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelfelvétel nem jár együtt a kezelési szabályzat módosítási kötelezettségével.5. § Az Öbr. 26. §-ában meghatározottaktól eltérően a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet az Mnbtv. 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.
6. § A 4. és 5. § szerinti hitelfelvétel 2020. december 31-éig kezdeményezhető.
4. A munkahelyi gyermekfelügyelet átmeneti szabályai
7.§ (1) 2020. augusztus 31-éig bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: szülőgyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet).
(2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából veheti igénybe. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
(3) A munkahelyi gyermekfelügyelet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítható.
(4) A munkahelyi gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni. A munkahelyi gyermekfelügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
(5) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott, és az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett szakmai iránymutatásnak megfelelően kell biztosítani.
(6) A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a települési önkormányzat polgármesterének, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek, továbbá a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak. A polgármester a bejelentésről tájékoztatja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztert.
(7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.
5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések
8. § (1) Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása legkorábban 2020. szeptember 1-jétől függeszthető fel.(2) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-a szerinti, 2020. évi adategyeztetés e rendelet hatálybalépéséig nem zárult le, a 2020. évi adategyeztetést ismételten le kell folytatni.
6. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez kapcsolódó rendelkezések
9. § Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése vagy 11. § (3) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.